Kora reggel van, de már érezni a hőség első áramlatait a levegőben. A Haller utcán sétálok, és az aluljárós kávémat szorongatva arra gondolok: “Megyek a táboromba!”. Az első, saját szervezésű, 100%-osan Eszterhéj táborba. Egy meleg, csiklandozó érzés tölt el, ahogy ez eszembe jut, és még a Haller tízemeletes panelházai sem árnyékolják be a ragyogó jókedvemet.
Sárkányparipán vágtattam
A tábori hét fő témája a “Sárkányok és egyéb mitológiai lények” volt. Szajkó Timi gyógypedagógus barátnőmmel igyekeztünk a legapróbb részletekig megtervezni a programot. Minden napra választottunk egy történetet, amely a játék, az alkotás és a zenés foglalkozás vezérfonala volt.
Az első napon nagy hangsúlyt fektettünk a csoport összehangolásra, az ismerkedésre. Egy klasszikus magyar népmesével indítottam, amely a gyerekek számára is komfortos, ismerős fordulatokkal tűzdelt és azt sugallja “itt minden rendben lesz, ismerős a terep”. A tábori szabályokat egy kétfejű sárkánnyal személyesítettük meg. Együtt készítettük el, és az egyik fejét felruháztuk rossz, a másikat pedig jó tulajdonságokkal. A folyamat során közösen határoztuk meg, mi az elfogadható és a nem elfogadható viselkedés a táborban. Mivel ők nevezték meg azt, ami nem helyes, könnyebben betartották és azonosultak a szabályokkal.
Hangszermesék
Krisztián zenei projektje átívelt az egész táboron. Egy népmesei elemekkel tűzdelt folytatásos történeten keresztül mutatta be a hangszereket, minden nap egy másikat. Minden esetben bevonta a gyerekeket a történetbe, akik kipróbálhatták a citerát, cimbalmot és brácsát. A tudásátadás e hatékony módját bizonyította, hogy a hét végére a gyerekek spontán helyzetekben idézték fel a hangszerekről tanultakat.
Sárkánykígyók, katonásdi
A tábor vezérfonalához illeszkedve válogattam össze azt a játék - és dalanyagot, amelyet a hét során megtanultunk a gyerekekkel. Semmi idomítás vagy szigorú próbafolyamat, csak a “napi betevő" JÁTÉK. :-)
A zene-mozgás-alkotás összehangolására ilyen mértékben csak egy több napos táborban van lehetőség. Nagyon óvatosan építettem fel a játékokat, mivel a gyerekek nem ismerték egymást. Először érintés nélkül, majd eszközátadással, végül pedig a teljes kontaktot (pl. kézfogás) igénylő játékokat vezettem be a folyamatba. Szajkó Tímea gyógypedagógussal tartottuk a mozgásfejlesztő foglalkozásokat, amelyekben számos, néptáncpedagógiából ismert módszert alkalmaztunk. Krisztián pedig hangszeren kísérte a dalokat és játékokat, amely szintén kuriózumnak számít.
Folytatás a II. részben...
Fotók: Bóbics Veronika
A képek felhasználása engedélyköteles!
Comments